Valódi kapcsolatok, élő gyülekezet
(Ami a Hitvallásunkból következik a mi gyülekezetünkben)
Tapasztalatunk szerint a mai világban nagyon sok a “nem valódi” kapcsolat. Tudatos és tudattalan félreértések, félelmek, előítéletek, rossz tapasztalatok miatt csak a felszínen vagy még úgy sem kommunikálunk egymással. Ebből a felismerésből született a gyülekezet látása:
Szeresd az Urat a te Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből, teljes lelkedből és szeresd felebarátodat, mint magadat (Mk 12,37-38) Ez az egyszerű mondat leírja, hogy mit jelent valódi kapcsolatban lenni Istennel és emberekkel. Elméletben szép, a gyakorlatban mégis olyan nehéz! A valódi kapcsolatokhoz erre a szeretetre lenne szükség, de önmagunktól ez lehetetlen.
Félreértések, önmagunk számára sem bevallott prekoncepciók és félelmek, tudatos és tudattalan rosszindulat, más dolgok bálványozása újra és újra félrevisz minket, és nem valósul meg a valódi kapcsolat sem Isten irányában, sem embertársaink felé. Ezért nem tudunk szeretni úgy, ahogy ebben a mondatban megfogalmazódik. (bűn)
A személyes és közösségi életünkből fakadó bűn tönkreteszi a barátságainkat, a házasságunkat, önmagunkkal való kapcsolatunkat és végső soron az Istennel való kapcsolatunkat is. Ezt részben helyre tudjuk állítani a bennünk lévő szeretet által, de a tökéletes szeretettől még így is végtelenül távol vagyunk. (bűn következményei)
Hiszünk benne, hogy a világot Isten jónak teremtette és végső célja ugyancsak egy olyan világ, ahol közvetlenül és valódi kapcsolatban lehetünk vele. Ezért jött el fiában közénk, hogy teljesen és valóságosan részese legyen a mi létünknek. (Jézus élete)
Sőt nem csak eljött, hanem mindent megtett a kapcsolat helyreállításáért. Isten és ember között a bűn, az eltávolodás miatt valakinek áldozatot kell hozni, hogy ez helyreálljon. A teljes és valódi szeretethez áldozatot kell hozni!
Isten Krisztusban megtette ezt az áldozatot: Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. (Jn 15,13). Ez az áldozat hozza helyre a kapcsolatunkat Istennel. (áldozat)
Az áldozathozatal végleges és teljes és ezért bízhatunk benne, hogy a helyreállt kapcsolatban (feltámadás) nekünk is életünk lehet.
Ennek az átélése segít minket arra, hogy növekedjen bennünk is a szeretet és a vágy a teljes és igazi kapcsolatra (gyülekezet). Az életünk minél több területén éljük át azt hogy a végső valóság nem az elszakítottság és eltávolodás, annál több szeretettel és tapintattal, de annál nagyobb bátorsággal tudjuk Istent, és így önmagunkat és másokat is szeretni (etika).