Lelkészek:

Püski Dániel  
06 30 616 1146
puski.daniel@gmail.com

 

2017 ősze óta vagyok a gyülekezet alapító lelkésze. Előtte 11 évig a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet vezető lelkészeként szolgáltam.

Feleségem Éva, a Dóczy Református Gimnáziumban tanít. Három gyermekünk van, akik 14, 11  és 9 évesek.

Nekem a munkám a hobbim is. Szeretek a gyülekezet körüli dolgokkal foglalkozni, de érdekel a missziológia és gyülekezetépítés témája is.

Szabadidőmben utazni és olvasni szeretek leginkább.

 

Arany Barbara  
06 30 594 6030
zahabnun@gmail.com

2019 augusztusa óta vagyok a gyülekezet lelkésze. 2 évig Túrkevén iskolalelkészként, illetve 9 évig a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet lelkészeként szolgáltam.

Szeretek emberekkel beszélgetni és hallgatni őket, ezért fontos nekem a lelkigondozás területe. Áldásnak tartom, hogy a munkám részeként a fiatalabb korosztálynak is átadhatom Isten örömüzenetét.

Szabadidőmben sütni-főzni, olvasni és néha írni szoktam.

 

 

 

Presbiterek:

dr. Berényi Sándor, gondnok

A civil életben egy országos kereskedelmi vállalkozás ügyvezetőjeként dolgozom. Négy fiú gyermekem van. Családommal rendszeresen részt veszünk a gyülekezet alkalmain, eseményein. Feleségemmel, Melindával igyekszünk részt vállalni a szolgálatokban. Az Istennel járás több, mint 15 éve határozza meg életemet. Fontos számomra a hálaadás Istennek, hiszen nem magától értetődő mindaz, amit már eddig is kaptunk az életben és ami körülvesz bennünket. Meghatározónak tartom a tenni akarást, hogy az Istentől kapott talentumaink szerint tudjuk építeni gyülekezetünk közösségét, ahol egymással, Isten jelenlétében, életigenlő módon meg tudjuk élni a Krisztusban nyert reménységet.

 

 

 

 

 

Kiss Ábel Lukács

vagyok, 37 éves, Hanna férje, Soma, Beni, Sári és Dávid apukája, a Dorkász Szolgálat Alapítvány igazgatója. Lelkészszülők gyermekeként Sárospatakon nevelkedtem, miskolci refiben érettségiztem, ahol hitre jutottam. 2003-2006 között Ausztráliában éltem, ahol egy gyülekezet plántálásban szolgáltam. Végzettségem angol-pedagógia szakos tanár. 8 év tanítás után helyezkedtem el a Dorkásznál. 2007. óta élünk Debrecenben, 2018-ig a Debrecen-Csapókerti Református Gyülekezetben szolgáltam presbiterként és gondnokként. A gyülekezetplántálás mindig is a vágyaink között szerepelt, ezért is nagy öröm az Úrréti közösséghez tartozni!

Hiszem, hogy Jézus minden tanítványa aktív szolgálatra hivatott. Így presbiterként szeretném elősegíteni a missziózás (evangélizáció & diakónia) kiterjesztését közösségünkben. Emellett szenvedélyes elkötelezettje vagyok a kiscsoportos közösségi életnek.

 

Kovács Károly

62 éves pszichológus, családterapeuta vagyok, 36 éve házasságban. 2 házas gyermekünk van. Feleségemmel munkatársai vagyunk a Bibliai házassággondozó Szolgálatnak, országszerte hívnak gyülekezetek Házas programokra, a BHSZ keretein belül családos hetet, Házas Hétvégét vezetünk.

93-ban fogadtuk el Jézust megváltónknak, és 25 éven keresztül a Nagyerdei Református Gyülekezet tagjai voltunk, Biblia kört vezettem, feleségem Gyerekeknek tartott Istentiszteletet. Ott konfirmáltunk. 2018-ban „meghívást” kaptunk az Úrréti Gyülekezetbe, itt pedig felkérést Biblia kör vezetésére, valamint a zenei szolgálatra.

Eddigi gyülekezeti tapasztalataim alapján kezdettől beszélgető társ voltam a gyülekezetet jövőjét megálmodó csapatnak. Elsősorban a lelki épülésben a Krisztus-követés segítésében, a tanítvánnyá válásban szeretnék tevékenyen segíteni.

 

 

 

Krizsán Laura vagyok, 45 éves közgazdász, Krizsán Péter felesége. 2 lányom (16 és 7 évesek) van plusz 2 fogadott fiam (18, 16 évesek) akik a férjem első házasságából születtek. 4 éve költöztünk Józsára. 2020. áprilisáig pénzügyi területen dolgoztam üzletkötőként, most a saját szappankészítő vállalkozásomban tevékenykedek.Az Úrréti Református Gyülekezethez 2 évvel ezelőtt csatlakoztunk, ahol azóta
igyekszünk aktívan tevékenykedni. Szolgálok a dicsőítésben és ott segíteni, ahol tudok pl. szappankészítés a nyári táborban. Péterrel, a férjemmel csatlakoztunk a házi csoporthoz és néha a gyerekeink is besegítenek a dicsőítésben. Nem voltam még presbiter és szívesen vennék részt a gyülekezet munkájában ilyen módon is. Inkább a gazdasági és operatív teendők szervezése és optimalizálása lenne az, amiben hasznára tudnék lenni a csapatnak. Fontosnak tartanám a gyülekezet életének a szervezését, hiszen a növekedéssel ez a rész is egyre hangsúlyosabbá válik.

 

dr. László Elemér vagyok, László-Kovács Gabriella férje. Feleségemmel az Egyetemi gyülekezetek tavaszi alkalmán találkoztunk, majd 2018-ban örök hűséget fogadtunk egymásnak az Ungvári Református Gyülekezetben. 2015-től az Atommagkutató Intézetében dolgozom, mint kutató-oktató.
Az Úrréti Gyülekezethez 2017-ben csatlakoztam, majd a feleségem is bekapcsolódott a dicsőítő csapatba. Hálásak vagyunk Istennek, hogy megtaláltuk ebben a közösségben a feladatunkat és szolgálati helyünket.
A presbiteri elhívásom alapja, hogy hálámat fejezzem ki Istennek sok ajándékáért, valamint szolgálati tevékenységemmel hozzá tudjak járulni a gyülekezetünk, közösségünk építéséhez. A presbiteri munkában fontosnak tartom, hogy a gyülekezetünk növekedjen a hit nagykorúságában és egységében, amelyet elősegíthet az egymástól való tanulás, valamint tanítványozási rendszer kialakítása és működtetése.

 

 

 

 

 

Lénártné Koncz Edit vagyok, 45 éves, 3 gyermek édesanyja. Távérzékeléssel foglalkozó cégünkben ügyvezetőként dolgozom.

Az alapításától kezdve gyülekezetünk tagja vagyok. 2018. szeptemberétől részt veszek a dicsőítő csapat munkájában, dicsvezetőként. Óriási örömmel tölt el, hogy segíthetek a kismamakörben, vigyázhatok gyülekezetünk legkisebb tagjaira. Idén februártól, amióta gyülekezetünk önállóvá vált, a pénztárosi feladatokat is ellátom. Szeretem Istent szolgálni és bízom benne, hogy ez embertársaimnak is javukra válik. Hálás a szívem, mert igazi otthonra leltem a gyülekezetben. Köszönöm a bizalmat, hogy presbiternek jelöltetek és ha megválasztotok, remélem méltón tudom Istent és testvéreimet szolgálni. Isten áldását kérem jövőbeli szolgálataimra. „Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni….Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” Jel. 2:10

 

 

 

 

 

Mózes Márk vagyok, 31 éves, termékmérnök az NI Hungary Kft.-nél. Feleségemmel, Zsuzsival neveljük három gyermekünket. Keresztyén, szerető, hívő családban nőttem fel. Jézus Krisztust gyermekkoromtól fogva ismerem, de sok próbán és
nehézségen át vezetett az út oda, hogy elfogadjam megváltómnak, az életem Urának.
Az Úrréti Gyülekezethez az indulásakor csatlakoztam, mert fontosnak tartom a gyülekezet-plántálást. Itt az egyházunkon, teológiánkon belül, mégis formailag másképp, egy új közösségben szélesebb körben terjedhet Krisztus evangéliuma. Egyetemi éveim alatt volt lehetőségem diákpresbiterként tevékenykedni a Protestáns Felsőoktatási Szakkollégiumban. Már akkor szívesen szerveztem a közösségi és lelki életet, amire hiszem, hogy Isten adott erőt, energiát és elhívást.
Mindennapi munkám a rendszerek, folyamatok fejlesztéséről, strukturált problémamegoldásról szól. Hiszem, hogy ezt tudnám kamatoztatni a gyülekezet fejlődése, Krisztus országának építése érdekében.

 

Szufelják Beatrix vagyok, 9 éve feleség és már két fiúgyermek édesanyja. Jelenleg kisebbik gyermekünkkel vagyok itthon GYED-en. Ezelőtt felnőttképzés szervezéssel, pályázatírással, rendezvényszervezéssel, közösség fejlesztéssel foglalkoztam, valamint szociális területen, esélyegyenlőségi referensként is dolgoztam.
A családommal az Úrréti Gyülekezetben a megalakulása óta jelen vagyunk, leginkább a zenei szolgálatban, illetve a kézművességhez kötődő szolgálatokban találtam meg eddig a helyem, jelenleg is a dicsőítés vezetők egyikeként veszek részt a Gyülekezet életében.
Igyekszem az életem minden területére Jézust beívni, tanításait követni. Azt érzem, hogy most arra hív, hogy a Gyülekezetünk önállóvá válásának alapjainál vegyek részt a gyülekezet építésében, vezetésében. Számos tapasztalatom van többek között a közösség szervezés és fejlesztés, pályázatírás terén, melyek a gyülekezeti élet segítésében igen hasznosak lehetnek. Ezen felül egyfajta küldetésemnek érzem, hogy (lelkes amatőrként) segítsem az emberek mélyreható, valóságos találkozását Istennel a zenével történő dicsőítésben. Ezért számomra a gyülekezeti életben stratégiai kérdések közé tartozik a dicsőítés is. A Presbitériumban tehát a fentieket tudom képviselni, valamint az Úrral való valódi, élő kapcsolatért, egy egymást ismerő tagokkal rendelkező, élő közösségért szeretnék dolgozni.

Pótpresbiterek:

 

Molnár-Kovács Dorottya vagyok, normális esetben a Debreceni Egyetem kommunikáció tanszékén dolgozom tanársegédként, de február óta az eddigi legjobb munkámat végzem, a kisfiunkkal, Ezrával töltöm a napjaimat. A gyülekezethez a férjemmel 2018 tavaszán csatlakoztunk: az első látogatásunkkor azonnali volt a „szerelem”. Viszont igazán csak az után kezdtük el magunkat a közösség tagjának érezni, miután bekapcsolódtunk a technikai csapat munkájába. Jó érzés tevékenyen hozzájárulni az istentiszteletek létrejöttéhez. Hálás vagyok, hogy létezik a közelünkben olyan református közösség, amely amellett, hogy ragaszkodik a Biblia tanításához és annak kálvinista értelmezéséhez, közben folyamatosan újragondolja az istentiszteletek menetét, a működésének módját, nem fél újítani és változtatni, illetve a tradícióknál fontosabbnak tartja az élő gyülekezetet. Pótpresbiterként és hangtechnikusként, illetve lelkes gyülekezeti tagként én magam is az utóbbiért dolgozom.

 

 

 

 

Volt presbitereink:

dr. Illésné Kovács Anna Gyöngy 

Korábbi munkatársaink:

2017 szeptember – 2018 december – Ittzés Dávid