Imádkozni tanulok 1. rész
Az imádkozás egy kétoldalú kommunikáció Istennel. Ez az értelme is. Kapcsolatba kerülni, megosztani azt, ami bennem van és válaszokat keresni-kapni.
Mit kell tenned, ha imádkozni szeretnél?
Nagyjából ugyanazt, mintha kapcsolatba szeretnél kerülni bárki mással. A kapcsolat sokféleképpen létrejöhet, sokféle formája és módja van. Talán a legkézenfekvőbb a beszélgetés, de nem az egyetlen módja. De erről majd később.
A leglényegesebb „összetevő” a kapcsolat létrejöttéhez a két fél: te és Isten és a szándék, hogy kapcsolatba akarjatok kerülni egymással. Isten részéről egyértelmű, hogy ő kapcsolatba akar lépni velünk.
Mi nem lényeges?
A hely, az idő és a testtartás. Sokszor belefeledkezünk ezekbe a részletekbe, pedig a lényeg nem az, hogy hol, mikor és milyen testtartással imádkozol. A körülményeket néha nem határozhatod meg és akkor azt az idő és helyet kell használnod, amiben vagy.
Nem lényeges, hogy pontosan hogyan szólítod meg Istent vagy, hogy milyen szavakat használsz és mennyi ideig beszélsz vele.
Másrészt az is igaz, hogy ha megteheted, akkor legyen elég időd arra, hogy Istennel beszélgess, mert a mély beszélgetésekhez idő kell. Lehet egy forgalmas útkereszteződésben is egy-két szót váltani – de te is jobban tudsz beszélgetni, ha csend van, és nem ugrálnak körülötted. Tehát, ha megteheted, akkor valamilyen csendesebb helyen imádkozz vagy legalább ott, ahol nem tereli el a figyelmedet (majdnem) semmi.
S nyilván alap, hogy tiszteled azt, akivel beszélsz, ezért a megszólítás sokféle lehet, de nem árt, hogyha érezhető benne a szeretet/megbecsülés. Istennel lehet hosszabban vagy rövidebben is beszélni – a lényeg, hogy ne raboljuk az idejét üres fecsegéssel…
Mi a lényeges?
Tisztában kell lenni, hogy ez egy kétoldalú kommunikáció. Isten és az ember van benne. Az egyik fél hiányában nem jön létre a kapcsolat. Isten szeretne velünk kapcsolatba lépni, ez nem kérdés. Amikor imádkozol, akkor tudatosítsd magadban, hogy ezt Isten jelenlétében teszed. Ő hall téged és úgy illik, hogy te is meghallgasd. Szóval nemcsak beszélni kell, amikor imádkozol, hanem csendben lenni és figyelni.
Egy beszélgetésből nem sül ki sok jó, ha nem őszintén osztjuk meg azt, ami bennünk van. Imádkozni is úgy jó, ha azt mondjuk el, ami bennünk van. Ha kétely, düh vagy szomorúság, akkor azt. Ugyan szoktunk mást mondani udvariasságból, hogy a másiknak jobb kedve legyen, itt azonban azzal állunk szemben, Aki Mindenható és ezért Mindent tudó is – így nem lehet becsapni.
Ha nem tudsz magadtól nekifogni,
akkor segíthetnek a már meglévő imádságok elmondása is. De mindenképpen olyat válassz, amit szívből el tudsz mondani. Vagy használhatod ezeket mintaként a saját imádságunkhoz. Eredetileg a Mi Atyánk is Jézus példaimája volt a követőinek.
A lényeg tehát: kezdj hozzá és próbálkozz meg Istennel kapcsolatba lépni és próbálj meg figyelni arra, hogy az Isten válaszát is meghalld.
S nyilván még van sok kérdés, hogy milyen különböző módjai, lehetőségei vannak az imádságnak, hogy hogyan ismerjük fel Isten válaszát, hogy milyen haszna van az imádságnak és még sok minden más.
Folytatása következik!
A kép forrása: pexels.com
Vélemény, hozzászólás?