ELŐKÉSZÜLETEK – 16-18 között
- Az ételek elkészítése:
- Pászka (kovásztalan kenyér vagy macesz) – fejenként 3 db (lehet több is)
- Csontos hús megsütve – hagyományosan csirkenyak (bárány helyett) és akkor elég egy az egész családnak; de ha más csontos húst választunk, akkor el is fogyaszthatjuk utána. A hagyomány szerint ezt nem fogyasztották el a zsidók, de mi lehetünk szabadok rá, hogy megesszük, amit elkészítettünk.
- Főtt tojás – fejenként 1 db. Hivatalosan héjastól kell feltenni a tojást, de mi meg is hámozhatjuk.
- Héjában főtt burgonya vagy főtt hagyma vagy retek– fejenként 1 db
- Torma és/vagy saláta – Mossuk meg és vegyük leveleire a salátát! A tormát is mossuk meg és tisztítsuk meg, vágjuk apróbb darabokra vagy le is lehet reszelni a tormát, esetleg reszelt tormát használni. Hivatalosan salátalevélben lereszelt nyers torma a tál része.
- Chároszet elkészítése: A meghámozott almánkat reszeljük le, keverjük össze kb. 5 dkg durvára darált vagy apróra vágott dióval! Adjunk hozzá ½ -1 kiskanál fahéjat, 1 evőkanál mézet, esetleg 2 evőkanál édes bort. Ízlés szerint el lehet hagyni a bort és lehet több mézet használni. A lényeg, hogy összeálljon egy krémes állagú mártássá. Ideális esetben jó néhány órára behűteni, hogy összeérjenek az ízek.
- A terítés:
- Rendesen terítsd meg asztalt, ahogy máskor szoktátok!
- Fontos elem a széder-tál. Ezt kétféleképpen készítheted el: Vagy egy/több tálban kirakod a hozzávalókat és mindenki vesz magának, vagy pedig kikészíted mindenkinek a saját tányérjára az összes hozzávalót! A chároszetet elég, ha egy közös tálkában kikészíted. Nem kell mindenkinek a tányérjára rakni.
- Mindenki előtt legyen pohár, de középen legyen még egy pohár pluszban! Ez lehet egy díszesebb pohár, de egy egyszerűbb is (Illés pohara).
- Legyen az asztalon egy kis tálka, sós vízzel.
- Készítsd ki a bort vagy amit inni fogtok!
BEVEZETŐ ÁHÍTAT – Kb. 18.00-18.40
Kapcsolódj be az Úrréti Gyülekezet Facebook-oldalán az élő videóba!
A rövid áhítatban szeretnénk segítséget adni a vacsorához és az áhítattal lelkileg is ráhangolódni az estére!
Készítsd ki a Bibliádat és nyisd ki 2Mózes 12. fejezeténél!
CSALÁDI VACSORA – Kb. 18.40-20.00
A vacsora ezután offline, otthon folytatódik majd. 
Ez egy családi vacsora, ahol az ételeknek története van. Egy jó alkalom beszélgetni a zsidók fogságáról és a saját dolgainkról!
A vacsorához ajánlunk kérdéseket, amik segítségével egy tartalmas beszélgetés részesei lehetünk és ráhangolódhatunk lelkileg is a húsvéti eseményekre, a számunkra szóló üzenetére. Ezek nem kötelezőek, másról is lehet beszélgetni.
Az estét a hagyomány szerint a családfő vagy a legidősebb jelenlévő férfi vezeti. Mi lehetünk szabadok ebben, hogy ki vállalja el szívesen ezt a feladatot.
A forgatókönyvet innen letöltheted!
Aki egyedül van most, az akár vacsorával, akár vacsora nélkül, keressen embereket, akikkel beszélgethet a különböző kommunikációs csatornákon keresztül. Aki ezt nem tudja megtenni, azt arra hívjuk, hogy gondolja át magában a felvetett kérdéseket!
A széder estén a hagyomány szerint a gyerekek tesznek fel négy kérdést, hogy miért vannak most ilyen különös ételek az asztalon. (Miért van ma kovásztalan kenyér, miért eszünk csak keserű füveket, miért mártjuk bele az ételünket mártásba és miért ülünk máshogyan?) Mi elég, ha tartalmát követve magyarázzuk el a különös ételek jelentését.
Ha a gyerekek magunktól nem teszik fel, akkor kérdezzük meg mi, hogy mit vesznek észre, miben más a mai asztal, mint a többi estén? És mondjuk el nekik mi!
- Mi van az asztalon?
Vegyük sorra!
- A kovásztalan kenyér (más néven pászka vagy macesz) jelzi azt, hogy sietve indultak el a zsidók Egyiptomból és nem volt ideje a kenyérnek megkelni.
- A sós víz jelképezi a könnyeket és a szolgaság szomorúságát. Ebbe mártjuk majd bele a tojást és a burgonyát/retket/hagymát esetleg petrezselymet.
- A főtt tojás is a szomorúságot és a gyászt jelképezi.
- A keserű füvek, azaz a saláta/torma a szolgaság keserűségét idézi fel. A torma evésébe még a könnyünk is kicsordul.
- A csontos hús a bárány áldozatát idézi fel. Azért nem bárányt fogyasztanak a zsidók, mert a törvények szerint Templom és papok nélkül nem lehet áldozatot bemutatni.
- A chárószet a habarcsot jelképezi, amit a zsidó rabszolgák az építkezéseken használtak.
- Miről szól ez az ünnep?
Hallgassuk meg 2Mózes 12,1.3.6-14-et, az ünnep történetét! Itt most a tizedik csapás története jelenik meg, ami az elsőszülöttek halálát jelentette. A zsidókat a páskabárány vére óvta meg a csapástól. Ehhez kapcsolódik aztán a páskabárány ünnepe. Olvassuk fel a Bibliából, vagy mesélje el az apa/az este vezetője a saját szavaival!
A vacsorához ajánlunk egy a zsidó szokásoknak megfelelő sorrendet.
Azonban a lényeg nem a sorrendben van, hanem, hogy beszélgessünk a szimbolikus ételek kapcsán a saját érzéseinkről: a bennünket nyomasztó dolgokról, a félelmeinkről, a keserűségeinkről és arról, hogy hogyan érezzük Isten jelenlétét ebben a helyzetben. Mindenképpen beszéljünk Jézusról, Isten Bárányáról. Osszunk meg történeteket egymással! Ez ne maradjon ki.
- Az étvágygerjesztő (kárpász) és a macesz kettétörése (jáchác)
Imádkozzunk! Adjunk hálát Istennek, hogy itt vagyunk, hogy együtt lehetünk! Mondjuk el az evés előtti imádságot!
Az étvágygerjesztőt (kis darabot a burgonyából, retket, hagymát vagy petrezselymet) sós vízbe mártsuk, mert a rabszolgaság szomorú sors.
A középső maceszt törje ketté az apa/szertartás vezetője, és a felét tegye el egy kendőbe és dugják el úgy, hogy a gyerekek ne lássák (afikomán).
- A történet elmesélése = A félelmeink, aggodalmaink, a mi “köteleink” (mágid -hivatalosan itt lenne a 4 kérdés és válasz)
Beszélgessünk arról, hogy mi mitől félünk, mi miatt aggódunk? Mi nyomaszt bennünket? Jó alkalom ez arra, hogy kimondjuk a saját félelmeinket és aggodalmainkat. Mi jelent segítséget a félelmeink csillapítására?
Idézzük fel a tíz csapás történetét! 2Mózes 7-12 Olvassuk fel a Bibliából, vagy mesélje el az apa/az este vezetője a saját szavaival! Ez az egyiptomi szabadulás története: szabadulás a rabszolgaságból; míg nekünk más gondjaink, más fogságunk van.
- A macesz megtörése = szembenézés a saját időnkkel, rohanásunkkal (mocí mácá)
Együnk a maceszből, a sietve készített kenyérből!
Beszélgessünk arról, hogy ki mit kezd az idejével? Foglyai vagyunk vagy az urai a saját időnknek? Történt változás ebből a szempontból a járványhelyzetben? Van olyan, amiben másként osztjuk be az időnket? Változott a fontossági sorrend?
- A keserű füvek = A keserűségeink és fájdalmaink (márór)
A salátát/tormát mártsuk a chároszetbe (almás-diós mártás), rázzuk le róla a felesleget és együnk belőle!
Biztos, hogy van bennünk elég sok keserűség.
Mondjuk el azt, ami bánt, ami keserűvé tett minket! Mire vagyunk mostanában érzékenyek? Milyen sebeket hordozunk? Panaszkodjuk ki magunkat!
7. A lakoma (Sulchán oréch) és az afikómán megkeresése (Cafun) = A mi bárányunk, Jézus
Kezdjük el az evést egy sós vízbe mártott főtt tojással! Tulajdonképpen itt mindent megehetünk, ami az asztalon maradt.
Közben keressük meg az afikómánt, az elrejtett maceszt és együk meg együtt! Aki megtalálja, kaphat valami apróbb jutalmat!
Ezt a bárányt helyett esszük meg. Mi is volt a bárány jelentősége?
Felsoroltuk, hogy milyen félelmek vesznek körül bennünket. Hogy mennyi keserűség, rohanás vesz körül bennünket. Hogyan tudunk ebből megszabadulni?
Egyedül nem. Isten tud segíteni. Ő segített a zsidóknak és ő adott szabadulást nekünk Jézusban. Jézus a mi Bárányunk, aki feláldozta magát.
Osszunk meg olyan történeteket egymással, ahol megtapasztaltuk már, hogy Isten segített nekünk!
8. Dicsőítés (hálél) = Hálaadás Istennek a mai estéért és másért
Mielőtt Istennek megköszönnénk mindazt a jót, amit tőle kaptunk, van még egy feladatunk:
Küldjünk el néhány gyereket, hogy nyissa ki az ajtót és nézzük, hogy Illés próféta nem tért-e vissza. Ha nem, akkor dicsérjük Istent.
Dicsérjünk Istent egy énekkel, egy imádsággal – fejezzük be rá figyelve az esténket!
Vélemény, hozzászólás?